Sziasztok!
Meghoztam az új Harry Styles Fanficem prológusát!
Nem tudom, hogy érekelni fog-e bárkit is, de én reménykedem benn! Kérlek, olvassatok bele, és iratkozzatok fel ha tetszik, vagy pipáljatok, kommenteljetek! Szeretnék visszajelzéseket kapni!:(
Köszönöm!
xxVicky
_____
Gyakran kérdezem meg magamat, hogyan jutottam el idáig? Szép jövő elé néző, tizennyolc éves egyetemista lány voltam, aki boldog volt, és a jövőjét tervezgette. Minden sínen volt az életemben, kivéve az ikertestvéremmel való viszonyomat.
Tűz és víz voltunk. Ő folyamatosan a bajt kereste, és több iskolából kicsapták, míg én kiskorom óta jó tanuló vagyok, és a jövőm egyengetem minden lépésemmel. Míg ő rossz indulatú másokkal és tiszteletlen, én illem tudó vagyok, kedves. Mégis mindig imádtuk egymást, és kiálltunk egymás mellett. Egészen addig, míg én el nem jöttem egyetemre, és nem hagytam otthon a szüleinkkel, és a kishúgommal.
Nem bántam meg, hogy eljöttem onnan. Nekem saját élet kell, amit most kell elkezdenem. Bár hiányoznak, és gyakran látogatom őket, vissza nem költöznék oda. Vagyis ezt hittem... Majd jött a telefon.
A családom minden tagja nyomtalanul eltűnt már egy hete, de csak most tettek a szomszédok bejelentést. Megrémültem, ők soha nem tűntek el csak úgy. A lakásban minden szanaszét volt törve, és fel volt bolygatva. Azonnal hazaindultam, de mivel apám így nem tudott értem jönni, vonatra szálltam. Bár ne tettem volna...
Megtámadtak, aztán megvédtek... Hálás voltam, de bár ne lettem volna. Még szörnyűbb sors ért utol, mint eddig. Rám is, és a családomra is... Miért kellett ezt tennie velem? Velünk? Mit ártottunk mi Neki?
Mindenre fény derül, csak maradj velem.